Az újpesti körzet volt a külső
feleket kiszolgáló iparvágányhálózattal legsűrűbben ellátott terület.
Ezen a részen már a XIX. század második felében megjelentek az
iparvágányok, akkor még lóvasúti kiszolgálással. Voltak köztük rövidebb
életűek is, többségüket azonban villamosították, illetve a villamosítás
után épültek ki. Teljeskörű feltárásuk szinte lehetetlen feladat, mert
a korai időszakban kiépült iparvágányok egy részéről alig maradtak fenn
elérhető dokumentumok. Amikről viszont fennmaradtak, azokról igyekeztem
egy-egy rövidebb-hosszabb összeállítást készíteni.
Elhelyezkedésük szerint négy csoportba lehet őket osztani: Váci út menti, Aranyköz-Zsilip utca-Dunapart menti, Baross utca menti, illetve egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott iparvágányokat.
Az újpesti teherszállítási körzet központja Angyalföld kocsiszínben volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges tehermozdonyokat, azok innen indultak szolgálatba. Angyalföld kocsiszínnek közvetlen MÁV csatlakozása is volt (illetve van a mai napig), innen érkezett és távozott az iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.
Tehermozdonyok várakoznak Angyalföld kocsiszínben
A rákospalota-újpesti vasúti csatlakozás épült meg előbb, már 1872. május 13-án. Az akkori lóvasúti iparvágányok összességét innen szolgálták ki. A források egy része azonban megoszlik atekintetben, hogy az 1872-ben épült csatlakozás közvetlen vágánykapcsolatot jelentett-e. Elképzelhető, hogy akkoriban itt közvetlen csatlakozóvágány híján még átrakásos forgalom bonyolódott. Angyalföld kocsiszín vasúti csatlakozása 1896. július 16-án épült meg. Itt ekkortól a BURV közvetlen átmenő teherkocsiforgalmat bonyolított le. Még ebben az évben kiépült a Baross utcai vonal, és egy teherforgalmi vonal a Baross utcából elágazva az Arany köz-Zsilip utcán keresztül a Dunaparti teherpályaudvarhoz.
A BURV teherszállítási útvonaltérképe
A Váci úti vonalat üzemben tartó BVKV is a BURV-ot bízta meg teherforgalmának lebonyolításával, így innentől ezt a területet is Angyalföld kocsiszínből (az akkori BUR telepről) szolgálták ki. Az 1950-es évek intenzív iparfejlesztése által növekvő árutömeg elszállítása az FVV számára egyre több gondot okozott. Ugyan az 1950-ben megjelent rendelet értelmében két FVV tulajdonú villamosmozdonnyal 6 rakott vagy 8 üres fővasúti kocsi vontatását engedélyezték, mégis rendszeressé váltak az elegytorlódások Angyalföld MÁV állomáson.
Egy ilyen hosszú tehervonat vége látható a Baross utcában az 1970-es években
A teherforgalom legnagyobb teljesítményét 1960 körül érte el. Ekkor az Angyalföld kocsiszín által kiszolgált hálózathoz 26 iparvágány csatlakozott, melyek építési hossza elérte a 10 423 métert, kocsiforgalma pedig a 22-23 ezer kocsit.
A teherszállítás volumene az 1970-es évektől egyre nagyobb mértékben csökkenni kezdett. Az elhasználódott pályájú Baross utcai vonalon a 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én megszüntette. Ezzel az érintett iparvágányok kiszolgálása is megszűnt. Az István tér-Arany köz szakaszt azonban ekkor még fenntartották a Váci út és a Zsilip utca-Duna part kiszolgálására. 1982-ben aztán valamennyi érintett iparvágány forgalma megszűnt. A BKV az Angyalföld MÁV állomáshoz csatlakozó vágány szerződését 1986. október 31-re felmondta. Rákospalota-Újpest átmenő forgalma viszont egészen 1993-ig fennmaradt. Az itteni BKV-MÁV összekötővágányt 1998. augusztus 1-én bontották el. Ezzel az újpesti körzet teherforgalma teljesen megszűnt.
Angyalföld kocsiszínben 1995-96-ban nagy számú feleslegessé vált és selejtezett mukit tároltak szétbontásuk előtt. Erről készültek az alábbi képek:
Fotók: NZA gyűjteményéből
Elhelyezkedésük szerint négy csoportba lehet őket osztani: Váci út menti, Aranyköz-Zsilip utca-Dunapart menti, Baross utca menti, illetve egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott iparvágányokat.
| Váci
út |
Zsilip u-Dunapart | Baross utca | Egyéb
|
| Oxigéngyár |
Arany
köz-Zsilip utca |
||
| Cérnagyár |
|||
| Vízművek |
|||
| Hungária Papírgyár |
|||
| Schreiber fatelep |
|||
| Egyesült
Izzó |
|||
| Porfestékgyár |
|||
| Megyeri
út |
|||
| Hungária Vegyiművek |
|||
| Anker-Művek |
Az újpesti teherszállítási körzet központja Angyalföld kocsiszínben volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges tehermozdonyokat, azok innen indultak szolgálatba. Angyalföld kocsiszínnek közvetlen MÁV csatlakozása is volt (illetve van a mai napig), innen érkezett és távozott az iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.
Tehermozdonyok várakoznak Angyalföld kocsiszínben
A másik vasúti kapcsolódási pont Rákospalota-Újpest vasútállomásnál
volt. Itt nem tároltak tehermozdonyokat; az átveendő, átadandó
kocsikért Angyalföld kocsiszín mozdonyai jöttek fel ide. Innen az
iparvágányok kisebb részét szolgálták ki. Az alábbi térképre kattintva
lehet áttekintést kapni a körzet iparvágányairól és kiszolgálási
útvonalairól egy a 60-as években készült rajz alapján.
Az újpesti körzet iparvágányainak áttekintő térképe
Az újpesti körzet iparvágányainak áttekintő térképe
A rákospalota-újpesti vasúti csatlakozás épült meg előbb, már 1872. május 13-án. Az akkori lóvasúti iparvágányok összességét innen szolgálták ki. A források egy része azonban megoszlik atekintetben, hogy az 1872-ben épült csatlakozás közvetlen vágánykapcsolatot jelentett-e. Elképzelhető, hogy akkoriban itt közvetlen csatlakozóvágány híján még átrakásos forgalom bonyolódott. Angyalföld kocsiszín vasúti csatlakozása 1896. július 16-án épült meg. Itt ekkortól a BURV közvetlen átmenő teherkocsiforgalmat bonyolított le. Még ebben az évben kiépült a Baross utcai vonal, és egy teherforgalmi vonal a Baross utcából elágazva az Arany köz-Zsilip utcán keresztül a Dunaparti teherpályaudvarhoz.
A BURV teherszállítási útvonaltérképe
A Váci úti vonalat üzemben tartó BVKV is a BURV-ot bízta meg teherforgalmának lebonyolításával, így innentől ezt a területet is Angyalföld kocsiszínből (az akkori BUR telepről) szolgálták ki. Az 1950-es évek intenzív iparfejlesztése által növekvő árutömeg elszállítása az FVV számára egyre több gondot okozott. Ugyan az 1950-ben megjelent rendelet értelmében két FVV tulajdonú villamosmozdonnyal 6 rakott vagy 8 üres fővasúti kocsi vontatását engedélyezték, mégis rendszeressé váltak az elegytorlódások Angyalföld MÁV állomáson.
Egy ilyen hosszú tehervonat vége látható a Baross utcában az 1970-es években
A teherforgalom legnagyobb teljesítményét 1960 körül érte el. Ekkor az Angyalföld kocsiszín által kiszolgált hálózathoz 26 iparvágány csatlakozott, melyek építési hossza elérte a 10 423 métert, kocsiforgalma pedig a 22-23 ezer kocsit.
A teherszállítás volumene az 1970-es évektől egyre nagyobb mértékben csökkenni kezdett. Az elhasználódott pályájú Baross utcai vonalon a 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én megszüntette. Ezzel az érintett iparvágányok kiszolgálása is megszűnt. Az István tér-Arany köz szakaszt azonban ekkor még fenntartották a Váci út és a Zsilip utca-Duna part kiszolgálására. 1982-ben aztán valamennyi érintett iparvágány forgalma megszűnt. A BKV az Angyalföld MÁV állomáshoz csatlakozó vágány szerződését 1986. október 31-re felmondta. Rákospalota-Újpest átmenő forgalma viszont egészen 1993-ig fennmaradt. Az itteni BKV-MÁV összekötővágányt 1998. augusztus 1-én bontották el. Ezzel az újpesti körzet teherforgalma teljesen megszűnt.
Angyalföld kocsiszínben 1995-96-ban nagy számú feleslegessé vált és selejtezett mukit tároltak szétbontásuk előtt. Erről készültek az alábbi képek:
 |
 |
 |
Fotók: NZA gyűjteményéből
Krizsán Sándor írásai az Újpesti Helytörténeti Értesítőben