A Népszigeti iparvágány
Budapest IV. és XIII. ker, Népsziget
Megszűnt 1982-ben

 

A Népsziget tulajdonképpen 1857-ig létezett szigetként, amikor is elhatározták a téli kikötő létrehozását a pesti part felőli mellékágban, és ennek érdekében megépült egy zárógát a Zsilip utca vonalában. Mivel Újpest szennyvize részben a téli kikötőbe zúdult, ezért a bűz és fertőzésveszély miatt rövid idő múlva szükségessé vált az öböl átöblíthetősége. Ezért 1873-ban először fazsilipet, majd 1899-ben vasszerkeztű zsilipet létesítettek. A ma is látható vasbeton műtárgy végül 1929-ben épült meg.

A környéken a XIX. század második felétől hajóépítő műhelyek telepedtek meg. A Nicholson Gépgyár 1891-ben létesített hajógyárat az újpesti téli kikötőben. 1912. május 4-én egyesültek a Schlick és Nicholson gyárak és létrejött a Schlick és Nicholson Gép-, Vaggon és Hajógyár Rt. Ebben az időszakban épült ki a Népszigeten az Újpesti vízmű, az "Ister" szivattyútelepe is. A hajógyár 1915-ben az újpesti szivattyútelep mellett hajókazánkovács-műhelyt létesített, majd kérelmezte ide iparvágány létesítését. Egy korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint "Újpest város és az "Ister" képviselői kérik a hatóságtól az építési engedély megtagadását, amikor a Károlyi-uradalom a népszigeti iparvasút nyomvonalát a vízművek szivattyútelepétől induló két 400 mm átmérőjű főnyomócső felé kívánja meghatározni". Íly módon az iparvágány végül 1917-ben a Zsilip utca vonalában épült ki. Ez tekinthető a népszigeti iparvágány elődjének.


Az iparvágány első ismert ábrázolása 1920 körülről

Ez az állapot hosszú évtizedekig fennmaradt.


1929.

1930.

1935.

1944.

Érdekes momentum az az alábbi ábrázolás mely ugyanezt az iparvágányt, mint a Magyar Királyi Folyamőrség iparvágányát ábrázolja. A folyamőrség ezen a néven 1921-1945. között létezett és a kikötő északi részén 1929-ben építették meg műszaki üzemét, hajótelepét, irodáit, laktanyáját. Az alábbi helyszínrajz az 1930-as évek második feléből származhat.


A Folyamőrség iparvágánya

A XX. század elején a térségben más hajógyárak is megtelepedtek. 1927-ben a Schlick-Nicholson Hajógyár beolvadt a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-be. Az rt. 1928-ban nevet változtatott Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-re. Telephelye az Újpesti öböl keleti oldalán volt. Az üzem 1948-51. között a Ganz Hajógyár nevet viselte, majd 1951-62. között a Gheorghiu Dej Hajógyár nevet vette fel. Az 1950-es évek iparfejlesztésének lendülete a hajógyártást is elérte. Ebben az időszakban a hajógyár úszódaruk építésére specializálódott, és 1957-ben a Népsziget irányába terjeszkedett, az Újpesti vasúti hídtól délre, ahol korábban sportpályák működtek. Az 5 tonnás úszódarukat vasúton szállítható szekciókban építették, melyeket a célállomáson szereltek össze. Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódóan épülhetett ki végül a népszigeti iparvágány a Zsilip utca végén délre fordulva. Az első ismert ábrázolás 1959-ből származik.



Kiszolgálási utasítás 1959-ből

« Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben

A mozdonyok körüljárása, illetve a rakott-üres elegy cseréje céljából a vasúti hídtól délre, de még a gyártelepen kívül egy kitérő is létesült.

Időközben a MAHART elődje, az MFTR (Magyar /Királyi/ Folyam- és Tengerhajózási Rt.) 1919-ben hajójavító műhelyt létesített a Népszigeten. 1946-ban az MFTR utódjaként létrejött a MESZHART (Magyar-Szovjet Hajózási Rt.), majd 1954-től - amint a Szovjetúnió megszüntette érdkeltségét a veszteségessé vált magyar hajózásban - a MAHART. Az 1950-es években megindult a hajópark korszerűsítése, emiatt szükségessé vált a MAHART újpesti hajójavító üzemének fejlesztése is. 1960. körül a hajójavító üzem is önálló iparvágány-csatlakozást kapott.


Ábrázolás 1961-ből

Az iparvágány kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Zsilip utca - Duna sor - Népsziget útvonalon történt. A hajógyár kocsiforgalma 1960-62. között 700-900, míg a hajójavítóé 60-100 kocsi/év körül mozgott. Az 1962. körüli elrendezést az alábbi rajzok szemléltetik.

     
     


Két rajz 1962-ből

1962-ben a hajógyárat átkeresztelték Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Angyalföldi Gyáregységévé. További ábrázolások az iparvágányról és a területről az 1960-as évekből.





1966. körüli vágányrajz


« illetve 60-as évekbeli katonai térképrészlet.

Az alábbi három rajz az 1971-es iparvágány rajzgyűjteményből származik. A bal oldalin látszik a MAHART iparvágány létesítése előtti és utáni állapot, a középsőn pedig már a letisztázott helyzet. A bal oldali rajz kissé félrevezető, ugyanis a kép alján látható hosszú kitérő azonos a jobb szélen meglévő kitérővel, mely a vasúti híd déli oldalán, még a gyárkapun kívül helyezkedett el. Emiatt készítettem egy javított rajzot az első kettőből, ez látható a jobb oldalon.



Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A népszigeti iparvágányt 1982-ben selejtezték, majd elbontották. Nyomai azoban egy darabig még fellelhetőek voltak.


Légifénykép 1980-ból. A Palotai szigeten épül már a szennyvíztisztító.

Néhány kép az MHD telephelyről a Fortepan jóvoltából az 1980-as évekből. A harmadik képen az épület jobb sarkánál felfedezhető egy darus szerelvény. Ez azonban minden bizonnyal csak a telep belső vágányhálózatán volt használatos. Az utolsó képen jobb oldalt az épület tövében látszik az iparvágány maradványa.










A MAHART telephelyére bemenő iparvágány maradványa nemrég még megvolt.


A telep bejárata előtt 2000-ben

Ugyanez az ellenkező irányban


A bal szélső kép készítése után 6 évvel a vágány helyét
már leaszfaltozták


A telepen belüli vágány azonban 2006-ban még látszott.

   


Az - időközben ismét nevet változtatott - hajógyár kapuzata,
ahol az iparvágány bement a telepre


A Zsilip utca végén az iparvágány dél felé kanyarodott (2000.)

Ugyanez 6 évvel később

Végezetül néhány légifotó a területről a 2000-res évek végéről.





Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok

Fotó: Fejes Balázs, Fortepan, Legifoto.hu, NZA gyűjteményéből
F
elhasznált irodalom:  Ganz Hajógyár története
Hajóregiszter
Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.
Újpesti Helytörténeti Értesítő 2004/1. szám

Vissza az újpesti körzethez
Vissza az iparvágányokhoz Vissza a teherszállításhoz
Vissza a kezdőlapra