A Récsei buszgarázs iparvágánya
Budapest XIV. ker, Cházár András u. 1.
Megszűnt az 1980-as években



1915-ben a fővárosban megindult az autóbuszközlekedés, melynek nagyobb arányú fejlődése a 30-as években következett be. A járműpark gyarapodása megkívánta egy nagy befogadóképességű garázs létesítését.

A fővárosi autóbuszközlekedés első állandó telephelyét a Thököly út-Istvánmezei út-Szent Domonkos (később Cházár András) utcai területen 1930. november 24. adták át. Az akkori nevén Szent Domonkos utcai forgalmi telepet a Székesfővárosi Autóbusz Üzem (SZAÜ) vette birtokba. Részei: garázscsarnok, műhely, irodaépület, üzemanyagtároló telep (az üzemanyag tárolására egy 85 ezer literes üzemanyagtartályt helyeztek el) és töltőállomás.

A közúti szállítójárművek hiánya, a közúti szállítási kapacitás elégtelen volta miatt a gázolajellátás csak vasúton keresztül volt hatékonyan lebonyolítható. Ezért 1943-ban az üzemanyag-szállítás céljára a Thököly út felől iparvágányt építettek.


Az iparvágány ábrázolása egy 1945. évi vágányrajzon

A forgalmi telep 1948. április 20-tól Récsei Ernő mártírhalált halt dolgozó nevét vette fel.

A Fővárosi Autóbuszüzem növekvő kocsiállománya mind több gázolajat igényelt. Az FVV hálózatán MÁV-szabványú tartálykocsik nem közlekedhettek.Emiatt 1949-ben a Füzesi Főműhely az 1914. évi gyártású, és az 1947. évi Kispest kocsiszíni tűzben megsemmisült 9679, 9683 és 9695 psz-ú BLVV ikervillamoskocsi-alvázakra az autóbusz-garázsok üzemanyag kiszolgálása céljából vásárolt tartálykocsi tartályokat épített rá (mind a három tartály különböző volt), a tengelytávot 4,5 m-ről 4,1 m-re csökkentette és fővasúti vonó-, ütközőkészüléket is felszerelt. A kocsikat eredetileg a 8700-8702-es pályaszámokkal látták el.


A 8702-es psz-ú gázolajszállító tartálykocsi

A szállítmányok 1949-től nagyvasúti tartálykocsikban érkeztek az FVV ferencvárosi telepére, ott a gázolajat átfejtették az üzemi szállításra készített 3 tartálykocsiba, majd a villamosvasút vágányhálózatán továbbították a Fürst és Récsei garázsba. E meglehetősen bonyolult szállítási mód a gázolajellátásban esetenként zavart okozott.

A három üzemi célú tartálykocsit 1952-ben sorban 8960-8962-re számozták át.

       
Az iparvágány elrendezése 1952-ben, illetve egy pótkocsis autóbusz, előtérben az iparvágánnyal, valamikor az 50-es években

A felmerült nehézségek kiküszöbölésére az FVV a gázolajszállító forgalomhoz 1954-ben 3 kis tengelytávú, MÁV-vonalakon is közlekedő tartálykocsit vásárolt, de ez sem hozott végleges megoldást.


Az autóbuszgarázsok közvetlen gázolajellátására a MÁV-tól átvett 3 m tengelytávú, 1908. évi győri gyártású tartálykocsi típus

A FAÜ gázolajellátását a Fővárosi Tanács 1958-ban az újjászervezett BHÉV feladatává tette. Az olajfinomítóktól a garázsokig közlekedő tartálykocsik tengelytávja 3,6 m, szélessége 2,52 m lehetett. A BHÉV 1959-ben a MÁV-tól az FVV-től és az ÉM Vegyianyagokat Gyártó Vállalattól 13 ilyen kocsit vett át; a Récsei garázs kiszolgálását Törökőr-Baross tér átmenettel 1960. június 7-én kezdte meg. Az FVV hálózatán a kijelölt BHÉV-mozdonyok egy menetben két rakott, illetve három üres tartálykocsit vontathattak. A tehermeneteket 22 és 4 h között kellett lebonyolítani.


Elrendezési vázlat 1959-ből

Az 1959. évi teherszállítási utasítás a kiszolgálást az alábbiak szerint szabályozta:
Az iparvágány a Thököly úti fővágányból ágazik ki, és egy elágazási váltón át a Cházár utcába vezet.
A Baross tér felől érkező tehermenetnek az összekötő vágány váltója után meg kell állni, majd a váltók átállítása után áthalad a másik forgalmi vágányra, ahonnan az elágazási váltó átállítása és rögzítése után kétoldali fedezés mellett behaladhat a Cházár utcába. A Zugló felől érkező tehermenetet az iparvágány elágazási váltóján való áthaladás után meg kell állítani. Ezután a váltót kitérő irányba kell állítani, és a tehermenet kétoldali fedezés mellett behaladhat a Cházár utcába.
A vonatvezető köteles minden esetben gondoskodni a váltók szabványos állásba való visszaállításáról.
A kitérőbe való behaladást minden körülmények között fedezni kell. Az iparvágányról való kihaladás alkalmával nagy gondot kell fordítani a Thököly úti forgalomra, és a forgalmi vágányra csak akkor szabad a tehermenetnek ráhaladni, ha abból semmi veszély nem származik. Kihaladás alkalmával a tehermenetet ugyancsak fedezni kell.


Az iparvágány elrendezése 1961-ben


Katonai térképrészlet az iparvágánnyal az 1960-as évekből »


Az iparvágány rajza 1962-ből

A Baross téri metróállomás építési munkái miatt 1967. augusztus 22-től a Récsei garázs kiszolgálását a BHÉV-től az FVV vette át. A gázolajszállító tartálykocsik a MÁV Rákospalota-Újpest állomására érkeztek, és a 65-ös Beller Imre úti vonalán, az Erzsébet királyné útján, és a Thököly úton át jutottak céljukhoz.


A kép baloldalán látszik egy kéttengelyes tartálykocsi a Récsei garázsban

A Récsei és Fürst garázsok kiszolgálására a korábbi 13 000 liter térfogatú, kéttengelyes kocsik által biztosított szállítókapacitás növelésére és pótlására olyan DR eredetű, illetve építésű  kocsikat vett át 1968-ban a BKV a MÁV-tól, amelyeknél a forgóváz képes volt az R=19 m sugarú pályaívnek megfelelő kitérésre.


A BKV 4 tengelyű gázolajszállító tartálykocsija



Két ábra az iparvágány elrendezéséről 1970 körülről


Az 1970-es években az iparvágány még használatban lehetett. Az alábbi három képen látszik a Thököly útról a Cházár András utcába kanyarodó vágány, valamint a 67-es viszonylaton közlekedő 1500+pót szerelvény valamikor a 70-es években.





« A már használaton kívüli vágányon egy selejtezett
MillFAV kocsi van félreállítva
a '70-es évek második felében
/Fotó: Ab van Donselaar/


1981. évi vágányhálózati rajz »

Az iparvágányt az 1980-as évek elején még ábrázolták, de forgalma ekkorra már valószínűleg megszűnt. A 8960-8962 psz-ú kéttengelyes üzemi gázolajszállító tartálykocsikat a BKV 1983.01.31-vel törtölte Ferencváros kocsiszín állományából. A Thököly úti kiágazást kiépítették a pályából, de a Cházár András utcában lévő vágányok még sokáig, egészen az utca leaszfaltozásáig megvoltak.

A Récsei Autóbusz Üzemegység neve 1997.01.01-től Belvárosi Autóbusz Üzemigazgatóságra változott.

           
A Cházár András utcában vágánytöredékek emlékeztettek a volt iparvágányra.

      
A telep légifelvételeken

Néhány kép az iparvágány maradványáról a telepen belül. A vágány a sorompón bejövet keresztezte a kerítést egy rácsos kapun, majd az épület mellé simult és valahol az alúminium oldalfalú bódéknál ért véget.





Az autóbuszállomány csökkenése, és a felszabadítható telephelyek értékesítéséből remélt pénzforrások miatt a BKV a Belvárosi autóbuszgarázst 2000.07.01-én.megszüntette.


A kiürített telep a Haarmann vágánymaradvánnyal

A vágányra helyenként egyszerűen ráaszfaltoztak

Itt látszik a rácsos kapu, ahol a vágány keresztezte a kerítést

A volt buszgarázs területén 2004-ben megnyílt a Récsei Center bevásárlóközpont, és különféle lakóházakat is felhúztak. Az aszfaltburkolat alatti vágányok azonban egy közműmunka kapcsán 2006-ban ismét a felszínre kerültek.






Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok

Felhasznált irodalom: Keller László: A Budapesti Helyiérdekű Vasút és villamosvasút teherforgalmának történetéből, Városi Közlekedés 87/6. szám
K. Juhász Erzsébet: Ötven éve volt a Kispesti kocsiszíni tűz, Városi Közlekedés 97/6. szám
Dr. Kubinszky Mihály-Lovász István-Villányi György: Régi magyar villamosok, Budapesti Városvédő egyesület, 1999.
Mihálffy László: Budapesti busz-történet, Megemlékezés a Récsei garázs 70 évéről I, II, III., Városi Közlekedés 2001/3-5. számok
Dr. Szabó Dezső: A budapesti autóbuszközlekedés kronológiája röviden
Autóbusztörténeti weboldal
Fotók: Ab van Donselaar,  Fejes Balázs, Szelényi Gábor, Tildy Tibor és ismeretlen szerzők

Vissza az iparvágányokhoz Vissza a teherszállításhoz
Vissza a kezdőlapra