Az Akna utcai iparvágány pontos keletkezési dátuma az idő homályába vész. Az biztos, hogy 1921-ben már megvolt. A rendelkezésre álló adatok alapján én ezért az 1910-es évekre teszem. Ekkoriban a BVVV. az újköztemetői vonal Maglódi úti szakaszán salaklerakó iparvágányt létesített az Akna utca melletti területen. Ennek a vágánynak a kiágazása kezdetben még a vonal végpontja irányából volt megközelíthető. Ennek logikája az volt, hogy a vontatva (akkor még kifele irányban a bal vágányon) közlekedő tehervonatok egyszerűen betoltak a csonkavágányra. Ekkoriban már létezhetett a MÁV Téglagyári vontatóvágánya, mely Rákos állomásról a Tárna utca-Gránátos utca nyomvonalon át szolgálta ki az Akna utca-Venyige utca közti területen elhelyezkedő Kőbányai Gőztéglagyárat. Hogy a BVVV. vágánynak a MÁV-val volt-e közvetlen kapcsolata, arról nem állnak rendelkezésre megbízható információk.

Az első általam ismert rajz az iparvágányról 1935-ből származik « Egy 1926. évi térképrészlet a környékről

1926-ban a BSzKRt. kis mértékben bővítette az iparvágányt.

Ekkoriban ezen a területen számos téglagyár működött, melyek a talajban lévő agyagot kitermelve nagy kiterjedésű bányagödröket hoztak létre. Az így létrejövő mélyedéseket azután különféle anyagokkal (hulladék, sitt, salak, stb.) elkezdték feltölteni. Ugyan a téglagyárak később megszűntek, ezt a kerületrészt azóta is Téglagyárdűlőnek hívják.

A háború után az Akna utcai lerakóhoz nagy mennyiségű építési törmelék érkezett. A korabeli vágányelrendezés az alábbi rajzokon látható.


Ekkora már egy kitérő is kiépült, ahol a mozdonyok a kocsisort körüljárhatták.

Az 50-es években a Maglódi út túloldalán felépült a Ganz Vagon és Gépgyár anyagtelepe, melynek iparvágányát csatlakoztatták az Akna utcai BKV iparvágányhoz. Ennek másik végén pedig nagyvasúti összeköttetést létesítettek a korábban kiépült Téglagyári vontatóvágánnyal. A vontatóvágány szolgálta ki többek között az időközben a Maglódi úton az Akna utcai BKV telep melletti területen felépült Ferroglobus haszonvas telepet. A BKV iparvágánya lekeresztezte a MÁV vágányt és azon túl is folytatódott a Gránátos utca irányában.

1954. körül a Maglódi úton az Akna utcánál villamosvégállomást alakítottak ki. A villamosok egy a folyó pálya bal oldalára kiágazó harmadik vágányon fordulhattak vissza. Ekkoriban a 28A villamosnak volt itt végállomása, majd később a 37-es, 37A viszonylatoknak; ez többször változott. Az Akna utcai iparvágányt a végállomási harmadik vágányból ágaztatták ki, annak Maglódi úti csatlakozása ezzel megfordult a vonal kezdőpontja felé.


Az 1959. évi teherszállítási utasítás az Akna utcai BKV és a tőle délre elhelyezkedő Ganz telep iparvágány-hálózatát egy egységnek kezelte. A kiszolgálás részletes végrehajtási utasítása itt olvasható. Ebben az időszakban többek között a 2-es metró alagútjának építéséből származó kitermelt anyagok deponálását végezhették a lerakóban.

1961-re a végállomás elrendezését és az iparvágányt kismértékben módosították. Épült egy összekötő vágány a végállomás harmadik vágánya és a vonali bal vágány között, amely lehetővé tette, hogy a végállomásra érkező, előttes szerelvényt utolérő forgalmi kocsi a vonali forgalom zavarása nélkül várakozhasson. Innen az Akna utca mellé egy másik csonkavágány ágazott ki. A két iparvágány között az FVV-nek felsővezeték telepe volt.

Elrendezési vázlat 1961-ből

Egy 37A az Akna utcai végállomáson a 60-as években*

*A 2900-as ikerkocsi egészen pontosan nem a végállomási vágányon áll (ez látható baloldalt), hanem az Akna utcai iparvágányra állt félre.

1962-re a MÁV vontatóvágányának keresztezését elbontották, az FVV iparvágány immár nem ment át a vasúti vágányon, csak belecsatlakozott. Az akkori állapot hivatalos (nem méretarányos) helyszínrajza az alábbiakban látható. Érdekes, hogy a Ganz telepet - a MÁV közelsége ellenére - az FVV szolgálta ki.

Az, hogy milyen volt a vágánykép a MÁV oldalán a becsatlakozás után, csak sejthető. Ez nem is lenne érdekes ezen az oldalon, ha nem feltételezhetnénk, hogy a MÁV csatlakozóvágány, illetve folytatása is villamosítva volt BKV rendszerű felsővezetékkel. Erről viszont sajnos csak sejtések vannak. Némi támpontot adhat a vágányelrendezésről az a szabályozási terv részlet, mely a Gránátos utcai szeméttelep rekultivációját hivatott bemutatni - viszont kivehetők rajta a vágányok is.


A térkép bal alsó sarkában látható az Akna utcai BKV iparvágány, fölötte a roncstelep MÁV vágányai a BKV csatlakozással. Jobbra látható a MÁV Gránátos utcai háromvágányos ipartelepi rendezője is, de hogy az afölött nehezen kivehető vonalak milyen vágányok voltak - ha egyáltalán - már nehezen mondható meg. Ha valakinek erről bővebb információja van, kérem írja meg.

A következő két rajz a Maglódi úti, illetve az Akna utcai vágányelrendezést mutatja 1970-ben. Láthatóan nem sok változás történt az 1960-as évek óta.


A 70-es években elsősorban roncs kocsikat tároltak itt, illetve bontottak szét, majd adtak át a szomszédos fémhulladék telepre. Ezt Lakatos József és más szerzők alábbi képei illusztrálják.


Az 1977. évi végállomási helyszínrajzon jól kivehetők az iparvágány kiágazásai.


Még ugyanabban az évben kisebb módosítás történt a végállomáson. 1977-ben a félangol váltós vágánykapcsolatot átépítették két egyszerű kitérősre. Az erről készült dokumentációt az alábbi rajz mutatja be.


Az Akna utcai végállomás azonban már nem sokáig működött itt. 1977. augusztus 31-én közlekedett utóljára a 37A viszonylat, ezzel az Akna utca a továbbiakban megszűnt végállomásnak lenni.

Az újköztemetői vonalon minden évben a halottak nap környéki megnövekvő forgalom jelentős terhelést rótt az alállomásokra és az áramellátó rendszerre. Emiatt időnként áramfejlesztő dízelmozdonyok segítettek rátáplálni a Maglódi úti vonalra. A következő képen a HÉV állományú 43-as és 44-es pályaszámú áramfejlesztő dízelmozdonyok láthatók az Akna utcai iparvágányra félreállítva, amint az újköztemetői vonal feszültségviszonyait próbálják javítani a megnövekedett temetői forgalomban.


A következő változás 1978-ban történt. Ekkor megszűnt a Maglódi út túloldalán lévő Ganz telep kiszolgálása, így a teherforgalom lényegesen lecsökkent. A Ganz iparvágány elbontását megkezdték. A részben elbontott keresztezéseket mutatja az 1979. évi alábbi helyszínrajz.


A roncs kocsik tárolása mellett továbbra is folyt az anyagdeponálás. Az 1979-ben készült következő kép készítésének pontos helyszínét sajnos nem sikerült meghatároznom. A két Muki által közrefogott pőrekocsikról a pályafelújítások során a zúzottkő átrostálásakor keletkező ún. rostaaljat készülnek éppen kirakni az Akna utcai iparvágányon.


Az alábbi rajz az 1981. évi vágányelrendezést mutatja.


1981-83. között került sor a Maglódi úti villamospálya teljes átépítésére. Ekkor szüntették meg az utolsó, közúttal közös szakaszokat is. Az átépítés során selejtezték az Akna utcai iparvágány-hálózat nagy részét, csak az Akna utca menti szakasz maradt meg. Az elvesző MÁV kapcsolatot akkor még pótolták. Az Akna utcai csonkavágányt meghosszabbították és úgy kötötték be a MÁV téglagyári vontatóvágányába. Ezzel együtt 1983. október 26-ra átépült a Maglódi úton az Akna utcai villamosvégállomás is. A megszűnt BKV iparvágányok irányába a hulladékvas telep bővült. Az így kialakult vágányhálózatot az alábbi rajz mutatja.

Kék színnel a MÁV vágányok vannak ábrázolva, míg fekete a BKV. Annyi bizonytalanság fennáll, hogy a jobb oldalon található szemétlerakói rendező fölött ekkoriban BKV rendszerű felsővezeték lehetett, erről árulkodnak az oszlopokon máig megmaradt szigetelő csonkok. De hogy ez pontosan mekkora vágányszakaszt érintett, illetve hova vezetett az innen felül jobbra kiágazó vágány, arról nincsenek megbízható adataim. Annyi biztos, hogy ez az elrendezés maradt fenn gyakorlatilag máig, annyi különbséggel, hogy a 3 vágányú rendező két vágányúra csökkent, a felfelé kiágazó csonkát elbontották, a MÉH telepen pedig a Maglódi útra merőleges csonkát megszüntették. A BKV felsővezetéket valamikor a 90-es években bonthatták el. Az Akna utca környéki vágányok elrendezése az 1983-as átalakítás után »

Ez az 1990-es évekbeli térképvázlat mindkét MÁV-BKV csatlakozást egyszerre ábrázolja.


A Ferroglobus hulladékfém-kezelő cég új neve időközben ERECO Kft. lett. A MÁV vágányhálózati térképe is ábrázolta a BKV csatlakozóvágányt és a környező iparvágányokat.


Az Akna utcai BKV iparvágányt a 90-es években már nemigen használták, bár a vágányösszekötés még megvolt. Szelényi Gábor alábbi képsorozatán láthatjuk az 1999. évi állapotát.

Kiágazási váltó a Maglódi úton	Innen a vágány egy ívben folytatódott	Majd bement egy telephely kapuján	Tovább végigment az Akna utcában és elkanyarodott  a Gránátos utca felé
Ugyanez a helyszín a másik irányba: jobb ív a szeméttelep irányába	Kicsit távolabbról visszanézve az Akna utcára, előtérben MÁV vágányokkal	A szeméttelep melletti rendezővágányok	Maga a BKV vágány az itt kiágazó iparvágányba csatlakozott be

2000-ben azután felépült egy üzletház a Maglódi út-Akna utca sarkán, mely ráépült a korábbi iparvágány nyomvonalára. Ezzel a vágánykapcsolat megszakadt, az iparvágány véglegesen megszűnt.
Az alábbi képeket Dash9 készítette a 2000-res évek derekán.

Az Akna utcában a vágány a kerítés mellett fut

Egy régi vágányzáró sorompó maradványa

Egy szakaszon a vágány keresztülment egy telephelyen

A kiágazási váltónak már csak a csonkja maradt meg	A sarokra épült nagyméretű épület	Az Ereco bejárata az Akna utcából, előtérben az iparvágány maradványa	A vágány nagy részét a növényzet teljesen benőtte
Az Akna utcából a vágány a Gránátos utcába kanyarodik (jobb oldalon). Előtérben a felsővezeték-tartó oszlop csonkja	A Gránátos utcából visszatekintve az Akna utcába	A bal oldali vágányból jobbra kiágazó sín az Akna utcai iparvágány	A szeméttelep melletti rendező. A bal oldali oszlopon felül megfigyelhető a volt felsővezeték szigetelőjének maradványa

A Maglódi úton lévő Akna utcai volt villamos végállomást a BKV rossz kocsik tárolására, vagy forgalmi zavar esetén villamosok visszafordítására jelenleg is használja.