Budapest IV. ker, Külső Váci út 117.
Megszűnt 1982-ben
Az 1920-as évek elején az akkori Károlyi birtokon a külső Váci út mellett a Megyeri csárdával szemközt téglagyárat létesítettek. Kiszolgálására Rákospalota-Újpest vasútállomás felől Káposztásmegyeren keresztül vontatóvágányt fektettek, mely a Dunaparti rakodóhoz is kivezetett. A vontatóvágány a korabeli térképi ábrázolásokon is megjelent.
 Egy 1923-as térképrészlet |
 1928-as ábrázolás |
 Újpest-térkép a tárgyalt időszakból |
A vontatóvágányból több iparvágány is
kiágazott, melyek egészen a Vízművekig húzódtak déli irányban.
Vágányelrendezés a téglagyár környékén
Az 1930-as években a BSzKRt. már tervezte a Váci úti vonal meghosszabbítását a Fóti úttól a Megyeri csárdáig. Akkoriban még kétvágányú vonalban gondolkodtak, a végén hurokvágánnyal. Ekkor a rákospalota-újpesti vontatóvágány még megmaradt volna eredeti állapotában. Az elképzelés ebben a formában nem valósult meg.
A téglagyár előtt a Váci úton volt egy kitérő, mielőtt a vontatóvágány továbbvezetett a Cérnagyár irányába. Ezt, és a téglagyár kisvasúti hálózatának részleteit szemlélteti az alábbi helyszínrajz.
A környék 1938. évi állapota
A Megyeri csárdáig történő vonalhosszabbítás végül 1947. augusztus 20-ra készült el. Ekkorra a Fóti úti végállomástól egy összekötővágányt létesítettek a vasúti vontatóvágányhoz, majd azon keresztül a villamost meghosszabbították a Megyeri csárdáig. A források egy része úgy ábrázolja ezt az állapotot, mintha a villamosvonal a vasúttal ténylegesen össze lett volna kötve. Elképzelhető, hogy egy ilyen állapot is fennállhatott rövid ideig. Az alábbi rajz egy ilyet ábrázol 1947. júniusából.
Elrendezési vázlat 1947-ből
1951-ben a téglagyár megszűnt, a vasúti vontatóvágányt elbontották. 1952-ben jött létre a volt téglagyár terültén az Oxigéngyár. Kiszolgálására a villamosvonalból kiágazó 207 méter hosszú iparvágányt fektettek. A kiágazási váltó nagyjából ott volt, ahol a korábbi kitérő déli kiágazási váltója.
Az 1959-es teherforgalmi kiszolgálási utasítás a következőképpen rendelkezett:
Az iparvágány később - valószínűleg rövid ideig - az Oxigénygyár telephelyén túl az Egyesült Izzó széntelepét is kiszolgálta. Az erről készült eddig előkerült egyetlen rajz az alábbiakban látható:
Az iparvágány 1962. évi ábrázolása
A kiszolgálás Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62 között 60-120 kocsi/év között mozgott. Az iparvágány elhelyezkedése az idők során nem sokat változott. Az alábbiakban az 1960-80. közötti időszak látható.
Az 1980-as évek elejére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. Az Oxigéngyár iparvágányát még az előtt elbontották, hogy a 10-es villamos 1985-ben megszűnt volna.
Itt ment be jobbra az iparvágány. A felsővezetéktartó oszlopkar még látszik.
Az Oxigén és Dissousgázgyár neve 1991-ben Messer Griesheim Hungária Kft-re módosult.
Vágányelrendezés a téglagyár környékén
Az 1930-as években a BSzKRt. már tervezte a Váci úti vonal meghosszabbítását a Fóti úttól a Megyeri csárdáig. Akkoriban még kétvágányú vonalban gondolkodtak, a végén hurokvágánnyal. Ekkor a rákospalota-újpesti vontatóvágány még megmaradt volna eredeti állapotában. Az elképzelés ebben a formában nem valósult meg.
A téglagyár előtt a Váci úton volt egy kitérő, mielőtt a vontatóvágány továbbvezetett a Cérnagyár irányába. Ezt, és a téglagyár kisvasúti hálózatának részleteit szemlélteti az alábbi helyszínrajz.
A környék 1938. évi állapota
A Megyeri csárdáig történő vonalhosszabbítás végül 1947. augusztus 20-ra készült el. Ekkorra a Fóti úti végállomástól egy összekötővágányt létesítettek a vasúti vontatóvágányhoz, majd azon keresztül a villamost meghosszabbították a Megyeri csárdáig. A források egy része úgy ábrázolja ezt az állapotot, mintha a villamosvonal a vasúttal ténylegesen össze lett volna kötve. Elképzelhető, hogy egy ilyen állapot is fennállhatott rövid ideig. Az alábbi rajz egy ilyet ábrázol 1947. júniusából.
Elrendezési vázlat 1947-ből
1951-ben a téglagyár megszűnt, a vasúti vontatóvágányt elbontották. 1952-ben jött létre a volt téglagyár terültén az Oxigéngyár. Kiszolgálására a villamosvonalból kiágazó 207 méter hosszú iparvágányt fektettek. A kiágazási váltó nagyjából ott volt, ahol a korábbi kitérő déli kiágazási váltója.
Az 1959-es teherforgalmi kiszolgálási utasítás a következőképpen rendelkezett:
 Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben Kiszolgálási utasítás 1959-ből »
|
 |
Az iparvágány később - valószínűleg rövid ideig - az Oxigénygyár telephelyén túl az Egyesült Izzó széntelepét is kiszolgálta. Az erről készült eddig előkerült egyetlen rajz az alábbiakban látható:
Az iparvágány 1962. évi ábrázolása
A kiszolgálás Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62 között 60-120 kocsi/év között mozgott. Az iparvágány elhelyezkedése az idők során nem sokat változott. Az alábbiakban az 1960-80. közötti időszak látható.
 Vonali rajz 1964-ből Az iparvágány ábrázolása 1971-ből »
|
 |
 Rajz 1977-ből |
 1980-as állapot |
 Helyszínrajz 1978-ból |
 Elrendezési vázlat |
||
Az 1980-as évek elejére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. Az Oxigéngyár iparvágányát még az előtt elbontották, hogy a 10-es villamos 1985-ben megszűnt volna.
Itt ment be jobbra az iparvágány. A felsővezetéktartó oszlopkar még látszik.
Az Oxigén és Dissousgázgyár neve 1991-ben Messer Griesheim Hungária Kft-re módosult.
Felhasznált irodalom: Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.